Olvastam 2025/25

 Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

 

Nekem ez a könyv is nehezen indult, majdnem félretettem: Ava a főhős, a negyvenes éveiben jár, egyik pillanatról a másikra kiderül hogy a férje hatalmas adósságot halmozott fel és ezért el kell adniuk az otthonukat. Ráadásul lecserélte őt egy fiatalabb, vékonyabb nőre...23 év házasság után ebből nem látja a kiutat, belesüpped az önsajnálatba. Nekem túl sokáig, épp azt éreztem hogy ez nem vezet sehova. Ekkor kapott egy levelet, melyben értesítették hogy nagyapja meghalt és ő örökölte a szőlőskertet. Elmegy, megnézi, megpróbálja eladni, de mivel egyben nem tudja, építési telkekre szétdarabolva meg nem akarja, ezért megtartja. És kitűzi a célt: megnyerni a borversenyt, és a díjból felújítani a birtokot.

És ez egy igazán jó, letehetetlen könyv lett a végére. Ava, teljesen új életet kezdett a szőlőbirtokon: levágatta hosszú haját, hagyta hogy egy jóval fiatalabb férfi elrabolja a szívét, maroknyi kis lelkes csapatával pedig együtt dolgoztak a nagyapja díjnyertes borának újraalkotásán. Persze nem volt minden egyértelmű és sima út: a konkurencia többféle módon megpróbálta meggátolni ebben, de mindig kiderült hogy kikre is számíthat igazán az életben. Megjelent a férje, békülést színlelve, de persze kiderült hogy őt is a konkurens borászat bérelte fel...arra azonban jó volt, hogy Ava végre ki tudja mondani, hogy semmi közük nincs egymáshoz és a jövőben sem lesz. A tökéletes bor receptjét keresve régi levelekre bukkan, amiből kiderül édesanyja titka: aki apjának hitt, nem az...Igazi apja Bernard, a fő segítője, aki már a nagyapjával is együtt dolgozott és aki nem is tudott róla hogy van egy lánya... 

 

Olvastam 2025/24

 Anne L. Green: Toszkán borbáró

Úgy érzem magam, mint aki másik bolygóról tévedt ide: írók neve még csak mond valamit, mármint előfordul hogy eszembe jut hogy hallottam, de könyvet kapcsolni nem tudok, sorozatot meg főleg nem. Itt is ez az eset volt: megtetszett a cím, a borító, a nevet már halottam, hát elhoztam. Az elején nem tudtam ráhangolódni valahogy, a végére meg alig bírtam letenni :)

Nagyon tetszett a történet, egyszerre volt egyértelmű és titokzatos, romantikus, izgalmas.  Amira a menekült lány aki a rendőrség segítségére volt, ezért bújtatják, házvezetőnőnek kerül Vincenzo birtokára. A férfi egy baleset miatt tolószékbe kényszerült, ezt nem tudja elfogadni, ezért utálatos, kötekedős, depressziós lesz..Lemondott róla hogy boldog legyen, az apja elvárásai nyomasztják, nem szereti sem a borászkodást, sem a birtokot ahol él. Ők ketten megvívnak egymással naponta többször is, és nem meglepő módon egymásba szeretnek. Közben előkerül a maffia, lesz félreértés, szellemjárás, csel, meglepetés, hatalmas öröm és nagy fájdalom, de minden jó ha a vége jó..

Olvastam 2025/23.

 Baráth Viktória: Egy év Rómában

 

 Ez a többedik könyv, amit Baráth Viktória írt, szeretem őket, nem is gondolkodtam hogy elhozzam-e amikor a polcon láttam. Volt már olyan könyve, ahol a főhős nem volt szimpatikus, aztán ahogy haladtak az események, egyre jobban "megszerettem", a történet kimenetele pedig teljes meglepetés volt. Ez a könyv az elején már meglepetés...egy fiatal nőről szól, aki író, csak épp nem ír...hanem iszik, alkoholt, rengeteget, rendszeresen...és gyógyszert vesz be mellé...a nem teljesen tiszta állapotában pedig egyéjszakás kalandokba keveredik...A miértre a válasz talán egy régi szerelem vége, a főszerkesztővel, a kiadónál, ahol dolgozik. Ahonnan talán épp ezért nem elbocsájtják, hanem elküldik Rómába egy évre, hogy írjon naplót és éljen egy kicsit más környezetben, töltődjön. Segítőjének egy papot, Jonathan atyát kérik fel. Együtt bebarangolják Rómát, minden szépet, fontosat, híreset megmutat Leilának, közben összebarátkoznak. Kamaszkoromban volt szerencsém Rómába járni, tudom hol, milyen környezetben van az Angyalvár, a Trevi kút, a Colosseum...Olaszország hangulata akkor engem épp úgy elvarázsolt, mint Leilát. Csodálatos, magával ragadó leírást kaptunk a városról, majd a történet későbbi részében Elba szigetéről. Bepillanthattunk egy kávézó, egy étterem életébe, részt vehettünk egy igazi romantikus olasz esküvőn, sőt a katolikus egyház titokzatos és tiszteletreméltó szabályaiba, életébe. Leila szorgalmasan dolgozik egy étteremben , ahol a tulajdonos öccse kitartó udvarlással meghódítja. A kapcsolat nem felhőtlen, de úgy gondolja, legalább nincs egyedül és egy év múlva úgyis hazamegy...közben fura, izgalmas kapcsolat alakul ki az atya és Leila között. A barátságból szerelem lesz, ezt nagyon nehezen vallják be önmaguknak is. Aztán természetesen eljön a nap, amikor nem lehet tovább húzni az első csókot...

Szerettem ezt a könyvet, nagyon gyorsan elolvastam, izgalmas volt, érdekes, romantikus. A héten minden házimunka megvárt, minden délután olvastam 😃

Nyár

 Ez a nyár elég furcsa, és eddig nem is jó. Igaz, ha nem történik rossz, akkor az már jó, tehát mégiscsak jó ez a nyár. 

Munkahelyi állapotok nem változtak, sőt...megint tudok két olyan emberről, akik fel fognak állni a közeljövőben, egyik a közvetlen kollegám. Őt nagyon sajnálom, de maximálisan megértem: egyedülálló fiatal srác, neki ez a "ki tudja meddig húzzuk" állapot nem kilátás. Óriási tudása, rutinja és bátorsága van megvalósítani az ötletét, kitartóan dolgozik a jó eredményért, sose adunk ki nem tökéletes munkát. Ez a része is hiányozni fog, meg a racionalitása ahogy az elmúlt hónapok változásait kezelte.

Szóval a nyár: nem megyünk nyaralni sehova, semennyi időre, nincs mit várni, egyik nap olyan mint a másik, a nyár olyan mint a tavasz meg az ősz meg a tél csak sokkal melegebb van. A nagyok a párjaikkal élnek, velük nyaralnak, Kispasi volt vándortáborban, most egy fogműtét után lábadozik éppen, közben vezetni tanul és a nyár hátralevő részében dolgozni akar hogy legyen zsebpénze. Egy-két hétvégén voltunk a Balatonon, szerintem lesz még egy-kettő ilyen és kész, itt az ősz. Lassan itt a szülinapom, a várva várt ötven, nagy tervekkel, melyekből tudom hogy kb semmi se valósul meg. Ennek egyrészt én vagyok az oka, hogy nem vagyok elég kitartó, másrészt a pénz...de az évnek nincs vége, nem is lesz szeptember elején se, még behozhatom...Augusztusban a könyvtár is bezár, az az új kedvenc helyem. A héten voltam, és feltankoltam, tíz könyv van most nálam..úgy mentem be, hogy valami vékonyat keresek, amit könnyen beteszek a táskámba, erre az első kettő amit megláttam több mint 500 oldal, de a kedvenc Baráth Viktória írta, nem hagyhattam ki...délutánonként olvasok, messzi kellemes tájakon járok , vasalni úgyse szabad közel 40 fokban. Várom az őszt, úgy érzem van még bennem szunnyadó energia ami majd a hűvösebb idővel előjön.

Olvastam 2025/22

 Katie Fforde: Rózsaszirmú nyár

Ez a könyv is jó választásnak bizonyult, nem olvastam még semmit az írótól. 

A történet egyszerre játszódik Skóciában. Londonban és Franciaországban. Egy ifjúkori átbeszélgetett éjszaka emléke nyomán kereste meg Caro Alecet. De ezt nem árulja el neki, szorgalmasan gondozza idős édesapját. Része lesz a család életének, Alec kamasz lánya is bizalmába fogadja, sőt, elszökik a bárkájára Londonba. Közösen "megpuhítják" Rowan anyukáját, aki a könyv végére belátja hogy London nem is annyira rossz és kerülendő mint ahogy azt ő gondolta.

Kalandos hetek hónapok telnek el, visszaszerzik a birtok eladott részeit, együtt izgulnak az öregúr betegágya mellett, különleges, személyre szabott parfümöt készítenek Franciaországban, esküvőt szerveznek a birtokon, itt természetesen meglepetés is lesz. Az esküvő forgatagában Alec elmondja Caronak hogy mennyire szereti és feleségül kéri..ő pedig boldogan mond igent. 

Olvastam 2025/21.

 Hadházi Anita: Könnyűszív

Ismét egy olyan könyv, amilyet nem olvastam mostanában, de nagyon szeretem: 1819-ben játszódik. Mivel megint csak a borító és a cím alapján választottam, ez meglepetés volt. Kedvelem a kor társasági írott és íratlan szabályait, a társadalmi rétegek szerinti életet, az udvariaskodást, az öltözékeket. A táj, helyszín és kor leírása tökéletes és mégis élvezetes ebben a könyvben. Egyszerű tevékenységek, melyek akkor a mindennapok részei voltak, ma ár el se tudjuk képzelni. 

A történet? Aranyos, fordulatos, kedves figurákkal, az emberek jellemét tökéletesen tükrözi külsejük. Szerelmi történet, mely évekkel ezelőtt szakítással végződött, majd teljesen megváltozott élethelyzetekben újra találkoznak. van második esély? Kell hogy legyen...de hogy fognak eljutni oda? Akiről az első pillanatban éreztem hogy valami nem kerek, a végére ki is derül hogy tényleg nem...Boldog vége lett a történetnek, szerettem olvasni.

Olvastam 2025/20.

 Zubor Rozi: A napló

Keménytáblás könyv...

Elegáns, nőies...

Levettem a polcról, visszatettem, majd mégis eljött velem..

Elkezdtem olvasni, félretettem mert nem strandra való, aztán újra elővettem...

Egyszerre ismerős és ismeretlen..egy anya, dolgozó nő, vágyakkal, tervekkel teli egy vacak házasságban, egyszerre kell helytállni mindenhol is...kap egy csodanaplót, ami a beleírt kívánságot teljesíti..és tényleg. Kívánságok pedig vannak: egy izgalmas nap, teljes állás, pénz, minőségi idő a gyerekekkel...mind valóra válik, közben jön a felismerés: a férje már nem igazán része az életüknek... Aztán egy ismeretlen nőtől megtudja, hogy a férje megcsalja, valamint azt is, hogy gyakorlatilag ellopta a gyógynövényes krémjeinek receptjét és sajátjaként mutatta be..ekkor Matilda nagyot lép, leleplezi férjét a munkahelyén, mindkét ügyben. Aztán telefonon beszél Tündével, akitől anyukája a varázsnaplót vette neki...Tünde elmondja, hogy nincs semmi varázslat, csak azzal hogy leírta az álmait, vágyait, tudott tenni értük.

Az eleje nehezen indult, nehezen érintett meg, de a végére egy gyakorlatilag letehetetlen könyv lett. Nagyon tetszett és ajánlom mindenkinek, akinek szüksége van összeszedettségre és bátorságra az élete megfordításához, megváltoztatásához. Nekem nincs, én ezen már rég túlvagyok, de élvezettel olvastam.